A Költészet Világnapja
A költészet világnapja - Pénzcentrum
Naima Tabet, a marokkói oktatási, kulturális és tudományos nemzeti bizottság főtitkára vetette fel 1998-ban a nemzetközi költészeti nap kijelölését. 1999. november 18-án az UNESCO közgyűlésének 30. ülésszaka március 21-ét, az északi félteke tavaszának első napját nyilvánította A Költészet Világnapjává. Az UNESCO (az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete) e zt a napot választotta "azzal a céllal, hogy költői kifejezés révén támogassa a nyelvi sokféleséget és növelje a veszélyeztetett nyelvek megismerésének lehetőségét". Célja a költészet olvasásának, írásának, megjelentetésének és oktatásának előmozdítása az egész világon, és – amint ezt az UNESCO eredeti nyilatkozata is kimondja – "újra felismerni és lendületet adni a nemzeti, tájegységi és nemzetközi költészeti mozgalmaknak". Korábban a világközösség Virgil, a római epikus költő születésnapján, október 15-én ünnepelte. Sok országban továbbra is hagyomány, hogy októberben ünneplik a nemzeti vagy nemzetközi költészet napját.
Számomra ebben rejlik a kötet és a művek szépsége is egyaránt. A másik általam választott kötet Pál Sándor Attila Balladáskönyv e. A ballada műfaja már gyermekkorom óta közel áll a szívemhez. Mindig is kedveltem Arany János balladáit és a népballadákat is egyaránt. Pál Sándor Attila művében e kettőt szólaltatja meg és egy kis "maival", modern kifejezőeszközökkel fűszerezi azokat. Balladáskönyvében olvashatunk a körülöttünk lévő világról, hagyományokról, történelemről; olykor gúnyos-ironikus formában. Emellett az általános emberi érzésekről is szól egy-egy művében. Ha ki kellene emelnem egy vagy két konkrét szöveget, amelyek a legjobban tetszettek, akkor az egyik mindenképp A falba épített asszony balladája lenne, amelyet – ahogy már a cím is utal rá – Kőmíves Kelemen története ihletett. A kötetet azoknak tudnám leginkább ajánlani, akiktől nem áll távol a ballada műfaja, szeretnek elmélázni egy-egy művön, illetve kedvelik a modern kifejezőeszközöket is. " Fotó: Lang Márk Mivel a cikk Petőfivel kezdődött, Lang Márk harmadéves magyar–történelem tanár szakos hallgató ennél jobb keretet nem is adhatott volna az egésznek, hiszen költőül Arany János t választotta.
Egy évvel később ez meg is történt "azzal a céllal, hogy költői kifejezés révén támogassa a nyelvi sokféleséget és növelje a veszélyeztetett nyelvek megismerésének lehetőségét". Így immár 23 éve a tavasz első napján a költészet világnapját is ünnepeljük. A költészet világnapjának egyik fő célja, hogy előmozdítsa a költői művek olvasásának, írásának, megjelentetését és oktatását az egész világon, és – amint ezt az UNESCO eredeti nyilatkozata is kimondja – "újra felismerni és lendületet adni a nemzeti, tájegységi és nemzetközi költészeti mozgalmaknak". Bár március 21. lett hivatalosan a költészet világnapja, több országban továbbra is október 15-én ünneplik költészet nemzetközi napját. A költészet világnapja természetesen nem azonos a Magyar Költészet Napjával, amelyet József Attila születésnapján, április 11-én ünneplünk. Fotó: Getty Images 2022. 07. 08. 14:00 Burna Boy debütáló korongján Ed Sheeran is helyet kapott 2022. 09:00 Folytatódik a Best of Balaton sorozat - Újra vár a Balaton 2022.
A Költészet Világnapja Rómában Lackfi János közreműködésével
– válaszolta a kérdéseimre David Lemus Angarita. Sajnos az évek előrehaladtával a költészet és a versek egyre inkább kezdenek veszíteni ismertségükből, népszerűségükből, a mai világban az emberek nagy része inkább a prózai műveket részesíti előnyben. Ezzel én magam is így vagyok, viszont az általános iskolámnak hála – ahol nagy hagyománya volt a különböző versmondó versenyeknek, amiken én magam is rendszeresen indultam – volt lehetőségem megismerkedni a jobbnál jobb, szebbnél szebb versekkel. Többek között arra is szolgál ez a nap, hogy picit visszatérjünk ezen műfajhoz, észrevegyük a szépségeit, esetleg elgondolkozzunk egy-egy költemény mondanivalóján, értelmezésén. Ezt a napot az egyes országok más-más módon, a saját eszközeikkel ünneplik meg, a megemlékezésekben, programok szervezésében nagy szerepe van a különböző civil – és nyilvános szervezeteknek is. Képek forrása:, Sziasztok! Gara Bella vagyok, a Pécsi Tudományegyetem negyedéves gyógyszerészhallgatója. Talán már ismerős lehetek számotokra, hiszen a Pécsi Egyetemisták Magazinjánál én vagyok a Gyógyszerésztudományi Kar arca.
Csak minket szúrnak, és nem mi szúrunk. A vers – szent Sebestyénnek lenni, combszúrva, mellszúrva, nyakszúrva – égi fénnyel szemünkben. A vers – én vagyok, meg egy kicsit már nem is én. Átlényegülés, amilyen lehet Krisztussá lenni kenyérből és borból. Vagy fordítva? Testből és vérből eledellé lenni. A vers könnyű szél simítása homlokunkon – mintha egy álombéli kéz illetné verejtékcseppjeinket. A vers egy kézfejre támasztott, tenyérbe ejtett homlok, és oldalt nézés, mert nem bírunk szemből annyi fényt. Mégis azon tűnődünk – milyen lehet a fény? A vers – véraláfutás a… felhőkön, és felhőjáték a… vérünkben. Vértükör, melyben tótágast állnak a fák, a Loire-menti nyárfák, a Balaton-parti fűzfák, a Tisza-menti nyírfák, miközben mi egy hajó után integetünk, amin utazunk, s ami régen eltűnt a kanyarban. A Költészet Napja alkalmából egy egészen kis csokornyit, mintegy ízelítőül, kedvet csinálni versíráshoz, olvasáshoz – válogattam versekből néhány kedvenc költőmtől, amelyben költészetről, szerelemről, hitről, tavaszról szólnak a költeményeikben.
- Celine tilda napszemüveg női
- Március 21. a Költészet Világnapja - Montázsmagazin
- A Költészet Világnapja – Március 21. | PannonHírnök
- A kutya különös esete az éjszakában - Centrál Színház
- Ma van a költészet világnapja - KALOhírek
A modern horvát költészet megteremtője Anton Gustav Matoš volt. Őt három nagy név követte, Tin Ujević, Anton Branko Simić, illetve Miroslav Krleža, akinek a nevét viseli a pécsi horvát nemzetiségi gimnázium is. Krleža a budapesti Ludovicumban végzett, foglalkozott a magyar irodalmi élettel is. Kedvencei voltak Ady és Petőfi, tőlük sokat fordított is, illetve részletes elemzést is írt róluk horvát folyóiratokban. A horvát költészet a XIX. századig szillabikus volt, majd ezt váltotta fel az akcentus (kiejtés) alapú költészet. A horvát iskolákban az oktatás nagyjából úgy megy, mint nálunk, haladnak szépen előre, időrendben. Az előbb felsorolt nagyokat elég részletesen tanulják. Ők is ünneplik a nemzetközi költészet napját, de akkora trendje nincs, mint Magyarországon. És jöjjenek a különböző országok szokásai, költészetük fontosabb alakjai: Anglia: " Itt kint annyira nem vesszük részletesen a verseket, mint Magyarországon, megtanulni sem kell őket. Ha valamit tanulunk, az Shakespeare, de az ő költeményeiből is csak keveset.
Mostan hajolj feléje. Közel a lázak kéjes éje. Akarod? Remegve nyújtsd a szájad és karod. Itt ital illatja tégedet vár. Nektár. Te Hűtelen, boldog leszel majd újra, hidd meg. Idd meg. Az ember hajlamos úgy gondolni az írókra és költőkre, mint unalmas, otthonülő, depressziós történelmi alakokra, akiknek egyetlen boldogsága, ha tollat ragadhatnak, és sírhatnak a múzsa után. Ez természetesen nem így van, és ezt mi sem bizonyíthatná jobban, mint Kosztolányi és Karinthy híres-hírhedt barátsága. És hogy hol van a csavar a versben? Olvasd össze a sorok kezdőbeűit, és megtudod. József Attila - Óda Részlet 1 Itt ülök csillámló sziklafalon. Az ifju nyár könnyű szellője, mint egy kedves vacsora melege, száll. Szoktatom szívemet a csendhez. Nem oly nehéz - idesereglik, ami tovatűnt, a fej lehajlik és lecsüng a kéz. Nézem a hegyek sörényét - homlokod fényét villantja minden levél. Az úton senki, senki, látom, hogy meglebbenti szoknyád a szél. És a törékeny lombok alatt látom előrebiccenni hajad, megrezzenni lágy emlőidet és - amint elfut a Szinva-patak - ím újra látom, hogy fakad a kerek fehér köveken, fogaidon a tündér nevetés.