Balaton Vízállás 2019, Kutatók A Balaton Vízszintszabályozásának Átalakítását Javasolják | Kanizsa Újság
A Balaton tavalyi algásodásában szerepet játszott a tartósan megemelt vízszint, ezért a tó vízszintszabályozásának teljes átalakítását javasolják – tájékoztatta Istvánovics Vera, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) vízgazdálkodási kutatócsoportjának tagja hétfőn az MTI-t. A kutatócsoport a BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékével közösen értékelte ki a Balaton Keszthelyi-medencéjében működő automatikus mérőállomások, valamint a vízügy 2019-es mérési adatait. Istvánovics Vera elmondta: feltételezték, hogy a tavaly augusztus végi jelentős vízminőség romlással járó, minden eddiginél másfélszer nagyobb algacsúcs oka az üledékfelszín oxigénmentessé válása és ennek nyomán a szokásosnál sokkal nagyobb foszforfelszabadulás volt. Céljuk ennek a feltételezésnek a bizonyítása volt. Az adatokból kiderült, hogy a Zala folyón körülbelül negyedannyi foszfor érkezhetett a Balatonba, mint amennyi az algavirágzáshoz kellett, vagyis az algavirágzást nem kívülről érkező terhelés okozta.
- Balatoni vízállás - Nincs válasz a magas szintre | gyorffyarpad.hu
- Nem csökken a balatoni vízállás - AQUA Vízisport és Életmód Magazin
- Egyre kevesebb a víz a Balatonban
- Megbillentette a hatalmas szél a Balatont | Sokszínű vidék
- Online
Balatoni vízállás - Nincs válasz a magas szintre | gyorffyarpad.hu
- Balaton vízállás 2019 sr singerei semnat
- Egyre kevesebb a víz a Balatonban
- Balaton vízállás 2019 calendar
- Harcművészet – Wikipédia
- Eddig senki nem gondolt erre, de baj lehet a Balaton magas vízállásából | 24.hu
- Balaton vízállás 2019 download
- Kutatók a Balaton vízszintszabályozásának átalakítását javasolják | Kanizsa Újság
- Balaton vízállás 2019 videos
- Balaton vízállás 2014 edition
- Balaton vízállás 2013 relatif
- Balaton vízállás 2015 cpanel
- Balaton vízállás 2019 movie
Nem csökken a balatoni vízállás - AQUA Vízisport és Életmód Magazin
A Balaton tavalyi algásodásában szerepet játszott a tartósan megemelt vízszint, ezért a tó vízszintszabályozásának teljes átalakítását javasolják – tájékoztatta Istvánovics Vera biológus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) vízgazdálkodási kutatócsoportjának tagja az MTI-t. A kutató elmondta, feltételezték, hogy a 2019-es augusztus végi jelentős vízminőség-romlással járó, minden eddiginél másfélszer nagyobb algacsúcs oka az üledékfelszín oxigénmentessé válása és ennek nyomán a szokásosnál sokkal nagyobb foszfor szabadult föl. Céljuk ennek a feltételezésnek a bizonyítása volt. Az adatokból kiderült, hogy a Zala folyón körülbelül negyedannyi foszfor érkezhetett a Balatonba, mint amennyi az algavirágzáshoz kellett, vagyis az algavirágzást nem kívülről érkező terhelés okozta. Az elemzések kimutatták, hogy a kisebb – bár több strandon problémát okozó – július végi és a nagy augusztusi cianobaktérium-csúcsot is szélcsendes időjárás előzte meg. Ekkor a víz gyorsan melegedett, a vízoszlop alja és teteje között nagy hőmérsékletkülönbség alakult ki, ami teljesen elszigetelte az alsó vízréteget a felsőtől.
Egyre kevesebb a víz a Balatonban
Megbillentette a hatalmas szél a Balatont | Sokszínű vidék
Úgy látják, a Balaton túl nagy ahhoz, hogy az üledék kikotrásának érdemi vízminőség-javító hatása legyen, ugyanakkor a kisebb öblök, kikötők, strandok rendszeres kotrására szükség van - közölte a kutatócsoport tagja. Nyitókép: MTI/Varga György
Online
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2019. márc 28. 11:41 Jön a nyár, és akkor irány a Balaton! / Fotó: Varga Imre Szakemberek mondták el a siófoki víz világnapi konferencián, hogy pontosan milyen időjárásra, vízállásra és vízhőmérsékletekre kell számítani idén a Balatonnál. Elhangzott, hogy a globális felmelegedés a magyar tengernél is érezteti majd a hatását. A cikke szerint a tavalyi, rekordmeleg után az átlaghoz képest idén még melegebb nyár várható. Miután a vízügy megemelte a Balaton vízszintjét, így vízszintcsökkenésre nem kell számítani. Dr. Horváth Ákos meteorológus, az OMSZ Siófoki Viharjelző Obszervatóriumának vezetője a Balaton i Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. víz világnapi konferenciáján Siófokon arról beszélt, hogy az időjárás szokásos periódusai megváltoztak, a légkör más cirkulációs rendszert épített fel. Az Európai Meteorológiai Központ előrejelzése alapján nagyobb a valószínűsége, hogy a nyár az átlagosnál melegebb lesz az idén.
A 2000 és 2003 közötti nagy aszály óta a szabályozás egyetlen szempontja a túlságosan alacsony vízszint elkerülése volt, ezért tartottak egyre magasabb vízszinteket a nádasok pusztulása és az alacsonyan fekvő parti településrészek ismétlődő elöntése ellenére is – emlékeztetett Istvánovics Vera. Hozzátette, a 2019-es nagy algacsúcs megmutatta azt, amire korábban senki nem gondolt, hogy a túlságosan magas vízállás a változóban lévő éghajlaton jelentős és növekvő vízminőségi kockázattal jár. A kutatók szerint a megoldás nem könnyű, de lehetséges; a két ellentétes szempontot folyamatosan összehangolva kell szabályozni a tó vízszintjét. Istvánovics Vera ugyanakkor felhívta arra is a figyelmet, hogy egy új vízszintszabályozási rend bevezetése csak számos kérdés megválaszolása után lehetséges. Az első, társadalmi vitát is szükségessé tevő kérdés, hogy mi kapjon prioritást a tó élővilágát és használatát is figyelembe véve. "Milyen Balatont szeretnénk a magunk számára fenntartani és unokáink számára megőrizni?